A fenti időszakban négyen (két matematikát és két természettudományt tanító kolléga) hospitáltunk Írországban két különböző iskolában: öt napig látogattunk órákat és konzultáltunk a tanárokkal.
A két iskola egymástól kb. 50 km-re helyezkedett el, ezért kibéreltünk egy házat a két hely között Blarney-ban. Autóval közlekedtünk a két iskola és a szállás között. Az egyik iskola, Coachford College egy kis településen Macroom mellett található. Ide főleg a környék farmerjainak gyerekei járnak.
A másik iskola, Davis College a kb. 12000 fős Mallow Summerhill negyedében, Cork-tól 35 km-re található. Mallow és környéke eléggé heterogén a lakosságot tekintve, s ez az iskolában is érződött.
Az igazgatóhelyettes támogatását élvezve, egy nyitott, kedves tanári csapat fogadott minket. Ebben az iskolában is, mint minden ír állami iskolában, 12-13 éves kortól tanulnak a diákok 18-19 éves korukig, hat évfolyamon keresztül. A Davis College leginkább abban tér el a többi intézménytől, hogy sokkal nyitottabb a nemzetközi kapcsolatok és a projektek irányába, mint az átlag ír iskolák. Elkötelezettségét és nyitottságát az új programok, kihívások iránt az aulájában található képek, díjak is jól mutatják.
A kisebbeknek science óráik vannak, míg a nagyobbak választhatnak a kémia, fizika, biológia és science órák között. Az órák menete hasonlít a magyar oktatásban megszokottakéhoz, de alkalmunk volt a diákok önálló tevékenységére épülő órákat is látni.
A csoportok is tükrözik a városi heterogén összetételt, mivel különböző nemzetiségű diákok tanulnak együtt angol nyelven. Találkoztunk egy magyar származású diáklánnyal is, aki ebben az évben kezdte tanulmányait a Davis College-ban 10. évfolyamon, bár már három éve él Írországban a szüleivel együtt.
A felszereltség megegyezik a többi állami iskoláéval, minden taneszközzel rendelkeznek. A természettudományos szaktantermekhez tartozik szertár és előkészítő pult is. A tantermekben van kivetítő és számítógép, de az internet korlátozott hozzáférésű. A facebook nem érhető el a gépekről, csak minősített tananyagokat alkalmaznak a tanárok, a diákok nem használhatnak mobil telefont és internetet az órákon. A tanárok a saját termükben várják a diákokat, akik vándorolnak a termek között. Szekrényeik a folyosón találhatók, s a központi aulában tartózkodnak az órák közötti kevés szünetben. 9.00 – 11.00-ig háromszor 40 perces óra van szünet nélkül, majd 15 perc szünet 11:15 – 13.10 között szintén három tanóra van szünet nélkül, s a húsz perces ebédszünet után is van még tanóra. Többször volt alkalmunk dupla órán részt venni, azaz 80 percig foglalkoztak a diákok az adott tantárggyal.
A megszokott hétköznapi rutin mellett a szünet előtti utolsó tanítási napon meghívtak bennünket az iskola díjátadó ünnepségére, melyen ünnepélyes keretek között a város vezetői, az iskola tanulói, tanárai és a szülők előtt vehették át az előző tanév díjazottjai a megérdemelt jutalmukat. Az ünnepélyes hangulatot a diákok teremtették meg leginkább azzal, hogy büszkék az iskolájukra, s az egyenruhájukra.
Otthonosan éreztük magunkat a Davis College-ban, mert vendégszeretete, hangulata hasonlított a Poliéhoz.
